-Talán a barátom.-bunkóskodtam.
-És kimondta hogy lehet barátod?-utálom amikor kislányként kezel.
-Basszus 21 éves vagyok, ne szabd meg hogy ki legyen a barátom.-kiabáltam vele és elkezdtem venni a cipőm.-Hová mész?
-El.-ezzel kisis mentem a házból és márcsak egy helyre mehettem ahol anya úgyse keresne, U-Kwon-hoz. Igaz hogy szomszéd de akkor sem ismeri. Amikor már az ajtójához értem eleredtek a könnyeim. Néha énis tudok gyengéd lenni. Lassan bekopogtam és pár másodperc elteltével már nyitották is az ajtót.
-Amber...-lepődött meg.-Mi történt? Gyere be!-ezzel bevezetett és leültetett a kanapéra.
-Mi történt?-ült le mellém a kanapéra és hozott egy csésze teát közben kezét derekamra helyezte én pedig fejemet vállára hajtottam.
-Csak anyával összevesztem.-csordult ki egy könnycsepp a szememből.
-Ne sírj. Majd kibékült.-kezdett el bísztatni és nyomott egy puszit fejem búbjára.
-Igazad van.-ezel adtam egy puszit szájára.
-Nem nézünk inkább egy filmet?
-De...milyet???-kérdeztem.
-Horror?
-Oké.-válaszoltam.
Egy brutális horrorfilmet néztünk amin még énis megijedtem, de nem bántam mert ott volt U-Kwon és hozzá bújhattam.
-Nem mész zuhanyozni?-kérdezte már a film végén.
-De nincs mit felvennem...
-Majd én adok, gondolom az én pólójaim elég nagyok rád.-nevette el a végét és már dobta is át a pólót.
-Köszi.-köszöntem meg udvariasan. Gyors letusoltam és már beis pattantam az ágyba. Csak az volt a baj hogy az ágy nemvolt túl nagy.
-Itt is vagyok.-jött be a szobába U-Kwon.
-Na és hogy fogunk itt elférni?-kérdeztem hülye fejjel.
-Nyugi. Megoldjuk.-ült le mellém az ágyra.-Álmos vagy már?
-Picit.
-Akkor mennyünk aludni.
Leis feküdtünk. U-Kwon átkarolta a derekam és közelebb húzott magához hogy jobban elférjünk. Még öt perc után sem tudtam elaludni így U-Kwon felé fordultam és fejemet a mellkasába fúrtam.
-Nem tudst elaludni?-kérdezte.
-Hát nem igazán. Nem beszélgetünk még egy picit?
-Beszélgessünk.-mosolygott. Ez így is történ. Úgy negyedegyig beszélgettünk majd mindketten elaludtunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése