2013. július 2., kedd

12.rész

Reggel kómásan ébredtem. U-Kwon még mindig édesen szuszogott mellettem. Muszáj volt felkuncognom. Végig simítottam arcán mire elkezdett mocorogni. Egy nagyot nyújtózott majd elbújt a takarója alá. Mostmár muszáj volt hangosan nevetnem.
-Hány óra?-kérdezte kómásan.
-9-valamit mormogott de nemtudtam kivenni hogy mit.
-Mikor kell ma bemenned?-mormogta.
-Kettőre-kócoltam össze a már ígyis kócos haját.
-Akkor aludhatunk-húzott magához.
-Már nem vagyok áálmos-nyafogtam és próbáltam kiszabadítani magam szorításából.-Nem akarsz elengedni ugye?
-E-e.
-Azt gondoltam-sikertelen próbálkozásom után letettem a szabadulásomról így vissza aludtam.


*13:30*


-A picsába...-kiáltottam fel.-El kéne készülődnöm.
-Hát menny.
Mentem is.  10 perc alatt kész lettem. Leis zuhanyoztam. Készen álok az első napra.
-Szia. Mentem-adtam puszit U-Kwon-ak.
-Majd hívj-kacsintott. Lassan ballagtam az SM-ig. Az én tempómmal egy 20 perc alatt ott is vagyok.
Itt is vagyok. Beléptem az SM épületébe és megláttam a tegnapi lányokat.
-Nos emberek, megmondjuk hogy ki hova kerül-mondta a tegnapi hölgy.
-Amber Liu...a te csapatod tagjai: Sully, Victoria, Luna és Krystal-az utolsó név hallatán megállt bennem az ütő. Krystal? Lehet hogy nem is az a Krystal akire én gondolok.
-Mianhae a késésért-toppant be Luna.
-Ezt még elnézem, de többször már nem-mondta szigorúan a hölgy.
-Rendben-hajolt meg barátnőm.
-Velem vagy egy bandában-suttogtam neki-meg Krystalal.
-Mivan? Az a Krystal?-értetlenkedett.
-Nemtudom. Majd kiderül.
A hölgy még elmondta hogy kinek melyik terembe kell mennie és aztán mindenki ment az útjára. Megtaláltuk a mi termünket. Megálltunk az ajtó előtt.
-Mehetünk-kérdezte barátnőm.
-Igen-mondtam magabiztosan. Benyitottunk. Tényleg az a Krystal az.
-Amber. Szia-rohant oda rögtön megölelni.
-Héé....te engem ne ölelgess-löktem el magamtól.
-Khm...ismeritek egymást?-kérdezte az egyik lány.
-Igen. Leakarta nyúlni a pasim.
-Ez nem igaz-ellenkezett.
-Kussba vagy.
-Ne veszekedjünk. Inkább mutatakozzunk be egymásnak. Az én nevem Luna-mondta.
-Victoria-hajolt meg-Te ahogy hallottam Amber vagy.
-örvendek-hajoltam meg.
-ő itt Sully-mutatott egy eléggé kislányos csajra.
-Szia-köszöntünk egyszerre Lunaval. Elég aranyos lányoknak tűnnek, de Krystal. Valahogy megváltozott, vagy...csak megjátsza az aranyos kislányt?

2013. június 25., kedd

11.rész

Itt a nagy nap. A meghallgatás napja. Már annyira izgulok hogy kínomban már csak járkálok fel-alá a házban. Milyen jó hogy egyedül vagyok otthon ha valaki látna azthinné megőrültem. Megcsörrent a telefonom. Gyorsan lesprinteltem. U-Kwon az.
-Igen.-szóltam bele.
-Szia szivem. Itt vagyunk a ház előtt Luna-val. Gyere gyorsan.-ezzel letette.
-Jézusom.-kiabálom. Gyorsan felrohanok a szobámba és magamra kapom a kabátomat mert elég hűvös van. Még a fejemben gyorsan átismételtem mit kell énekelnem táncolnom és míg agyaltam kiis értem.
-Sziasztok.-köszöntem mosolyogva.
-Szia.-puszilta meg homlokom U-Kwon.-Héhé ne remegj. Úgyis sikerülni fog mindkettőtöknek.-kacsintott ránk.-Na induljunk.-kulcsolta össze ujjainkat.
-Milyen messze is van?-kérdeztem.
-Hát egy félórás gyaloglás.-mondta Luna.
-Mivan? Nem fogunk taxi-t??-toporzékoltam.
-Nem. Ne legyél lusta.-nevetett Luna.
-Nyugi majd felveszlek a hátamra.-mosolygott rám U-Kwon.-Legalább edzzek.-nevette el magát.

*30 perc elteltével*


-Itt vagyunk.-ugrált Luna.
-Jézusom. Meghalok.-öleltem szorosan U-Kwon-t.
-Nyugi. Sikerülni fog.-csókolt meg lágyan.-Szurkolok.-intett.
-Húúú...remélem gyorsan túl leszünk rajta.-karolt belém Luna. Lassan beértünk az épületbe. Az állunkat a padlóról lehett volna összekaparni. Annyian voltak hogy alig fértünk el.
-Hát szerintem egy darabik itt leszünk.-sóhajtott Luna.
-Ezen akkor nem esünk túl hamar át.-konyult le a szám.
Teltek az órák bár inkább éveknek tűntek. Már vagy 2 és fél órája itt gubbasztottunk mire ránk került a sor.
-Park Sun Young.-kiabálta a hölgy.
-Jézusom.-remegett barátnőm.
-Sok sikert.-mondtam neki amire elmosolyodott. 15 percig vártam. Luna után volt még egy lány aztán következtem én.
-Amber Liu.-mondták hangosan.
-Sok sikert.-mondta Luna mire csak énis elmosolyodtam. Bementem ahol 2 férfi és egy nő várt. Mondták hogy énekeljek hát énekeltek néhol belekevertem egy kis rappet amin mosolyogtak. Majd mondták hogy táncoljak. Elhoztam a CD-met és elkezdtem táncolni mikor elindult a zene. A mozdulatok hála az égnek sikerültek. Attól féltem hogy elrontom. Elég hamar végeztünk ígyhát kiküldtek.
-Na hogy sikerült?-kérdezte Luna izgatottan.
-Szerintem elég jól.-válaszoltam mosolyogva.
Még 10 percet ültünk aztrán kijött a hölgy a három férfival és sorolta a neveket. Már nagyona végén járunk.
-Park Sun Young és Amber Liu.-lefagytam. Mivan? Most komolyan? Sikerült?
-Akiknek mondtam a nevét azok holna 5-re jöjjenek vissza.-mondta a hölgy.
-Jézusom jézusom....sikerült.-ujjongott Luna.-Mostmár akkor mennyünk fagyizni.
-Rendben. Ha nembaj akkor írok U-Kwon-nak.-vettem elő a telefonom.
-Már hogy lenne baj te barom.-boxolt vállba.
-Jólvan na...csak mondtam.-már küldtem is az SMS-t és pár másodpercen belül jött a válasz.
-5 perc múlva ott lesz a fagyizóban.-mondtam mosolyogva.
-Hát nekünk még egy pici idő.
-Tudom.-hajtottam le a fejem.


*a fagyizónál*


-Nézd ott van U-Kwon.-mutattam az említettre majd oda rohantam hozzá és a nyakába ugrottam.
-Itt már rohansz mi?-kérdezte komolyan barátnőm.
-Mégszép hogy. Hiszen én vagyok itt.-szorongatott U-Kwon.
-Kis egoista.-engedtem el.
-Na mennyünk inkább fagyizni.-húzott minket Luna.
Kikértük a fagyiankat leültünk és elnyalogattuk közben pedig meséltünk U-Kwon-ak.
-Gratulálok lányok. Én mondtam hogy sikerülni fog.-karolt át minket.
-Najó hát akkor én megyek srácok.Sziasztok.-köszönt el Luna.
-Hmmm....nem alszol ma nálam.-karolta át derekam barátom.
-Nemtudom. Aludjak?-karoltam át nyakát.
-Hááát jó lenne.-terült egy perverz mosoly az arcán. Közelebb hajoltam hozzá hogy megcsókolhassam de aztán elindultam az ajtó felé majd vissza néztem és csak egy döbbent pofit láttam.
-Éjszaka megyek.-kacsintottam rá mire kajánul elmosolyodott. Bementem az ajtón és ledobáltam a cuccaimat majd mentem kajálni és meséltem anyáéknak. Nagyon örültekl hogy sikerült. Most az egyszer büszkék voltak rám. És még aztis megengették hogy az éjszakámat netöltsem otthon. Hálaistennek.
Csendben kiballagtam az utcára majd bekopogtam U-Kwon-hoz. Azonnal kinyitotta az ajtót és betessékelt.
-Minek is kell hogy nálad aludjak?-kérdeztem mosolyogva.
-Nemtudom csak úgy.-jött közelebb hozzám majd egy csókot nymott ajkaimra. Csókunkat elméjítette majd felvett ölébe is bevitt a szobájába. Óvatosan letett az ágyra majd fölém tornyosult és ismét megcsókolt. Lassan lehámozta rólam azt a vékonyka kis pólót majd félredobta. Elmosolyodtam. Megint ajkaimat vette célba. De ezúttal nem engettem neki és levettem róla pólóját. Lassan húztam végig ujjaim kockáin amire kirázta a hideg és halkan felmordult. Apró csókokat hintett nyakamra majd egyre lejjebb haladt és hasfalamat kezdte el csókolgatni. Halkan felkuncogtam mert picit csikis vagyok. Levette rólam a nadrágom majd fehérneműm is és belémhelyezte az egyik ujját mire halkan felnyögtem. Az egyik ujját követte a második majd a harmadik majd lassan elkezdte mozgatni bennem őket. Mikor már ott voltam hogy nem bírom tovább kivette belőlem ujjait és levette magáról farmerér majd boxerét és habozás nélkül belémhatolt. Nyögéseim egyre hangosabbá válta ugyanúgy U-Kwon-é is. Lassan mozgott majd fegyorsította a tempót. Lassan mindketten elértük a gyönyör kapuit. U-Kwon lemászott rólam majd mellém feküdt és betakart.
Felé fordultam fejemet mellkasára hajtottam. Légzésem végre kezdett visszatérni a normálba.
-Szeretlek.-puszilta meg fejembúbját.
-Énis.-mondtam halkan. Picit még ziháltunk majd mindkettőnket elnyomott az álom.

2013. június 3., hétfő

10.rész

-Amber gyere enni!-kiabált fel anya. Igen most is épp gyakorolok. Már rohadt ideges vagyok holnapután lesz a válogatás. 
-Megyeeek.-rohantam le a lépcsőn.
-Már épp ideje. Jóhogy kimozdulsz a szobádból.
-Jólvan na. Nem szeretnék nagyon besülni.-nevettem.
-Nem fogsz, ügyes leszel mint mindig.-kócolta össze apu a hajam.
-Jaaaaj a hajam.-nyavajogtam amin mindenki elkezdett nevetni.-Najó, együnk már mert éhen halok.
-Hozom-hozom.-mondta anya és hozta a kaját.

***
-Najó, nekem elég volt. Megyek fel.
-Már megint?-kérdezte anya.
-És mit csináljak?
-Mondjuk hívd fel Luna-t vagy U-Kwon-t.
-Jó anya. Majd ha lesz kedvem.-intettem neki és felmentem a lépcsőn. Mikor beértem a szobámba ledőltem az ágyra abban a hitben hogy nem fogok elaludni. Persze biztos nem.


Csak arra kezdtem el ébredezni hogy valami csikizi az arcom de mivel a látásom ilyenkor nem a legjobb hát nem láttam semmit.
-Mmmm..-kezdtem el nyújtózkodni.
-Jó reggelt álomszuszék.-hallottam az ismerős hangot. Mi? Mikor jött ide?
-Te meg mikor jöttél ide?-értetlenkedtem.
-Talán most? De ha akarod akkor mehetk.-kelt fel de én keze után kaptam amitől ráesett az ágyre.
-Csak mondtam te hülye.-csaptam mellkasára.
-Igen.-húzta gonosz mosolyra száját és elkezdett csikizni.
-Neee U-Kwon.....l-léégyszives.-sikítoztam ami következtében anyáék bejöttek.
-Mi a bajod Amber?-kérdezte anya.
-Csikiz ez a hülye.-csaptam megint mellkason.
-Te meg versz. Feljelentelek bántalmazásért.-kulcsolta összekezeit U-Kwon.
-Mint a defektduó.-nevetett anyám.
-He?-vágtam hülye fejet.
-Semmi. Inkább folytassátok egymás gyilkolásával.-ment ki anya.
-Már nem gyilkoljuk egymást oké?
-Jó-jó. Na és hogy állsz a táncal?-érdeklődött barátom.
-Hááát..jól.-mondtam mosolyogva.
-Gondoltam. Ígyis-úgyis felvesznek.-karolta át derekam.
-Nem biztos.-hajtottam le fejem.
-De biztos.-elmosolyodtam majd megöleltem és adtam egy puszit szájára.-És mikor is lesz a válogatás?
-Holnapután.
-Akkor még lesz időd gyakorolni.-simogatta meg fejem.
-Naaaa...mindenki a hajamt buzerálja.-igazítottam meg.
-Jó akkor többet hozzád sem érek.-húzódott arrébb.
-De...naaaa.-nyafogtam megint.
-Jó csak vicceltem.-nevette elmagát majd ismét mehcsikizett amitől kifeküdtem az ágyra.
-Meg akarsz halni?-kérdeztem egy ördögi mosoly kíséretében.
-Még fiatal vagyok a halálhoz.-dőlt le mellém.
-Hát...nem is annyira.-röhögtem el magam.
-Hát kössz.-fordult el.
-Na-na csak vicceltem.
-Hát nem mondod?-fordult vissza.
-De mondom.-pusziltam szájon amiből végül csók lett.
-Khm...-köszörülte meg valaki a torkát amitől gyorsan felkaptuk fejünket.-Megzavartam valamit?-kérdezte apa.
-Áááá....dehogyis.-mondtam gúnyosan.
-Akkor jó. Gyertek vacsorázni.
-Hát én akkor megyek is. Majd holnap találkozunk.
-Mi? Nem mész sehová.-kaptam keze után.
-De miért?-vágott olyan "most mivan?" fejet.
-Mert teis jössz vacsizni.
-De...
-Nincs de.
-Jó megyek.
-Na azért.-fogtam meg kezét és húztam magam után.
A vacsi azzal telt hogy anyáék faggatták U-Kown-t meg minden. Szegény. Sajnáltam őt.
-Akkor holnap találkozunk. Szia.-köszönt el barátom és adott puszit arcomra. Ezek után még felmentem és gyakoroltam mert egyre idegesebb leszek.

2013. május 29., szerda

9.rész

Suli után úgy döntöttünk hogy hármasban elmegyünk egy picit pihizni a parkba. Azomban Luna figyelmét felkeltette egy óriási SM poszter. Igen, az SM válogatást rendez.
-Léégysziii Amber jelentkezzünk...egy próbát megér.-kérlelt Luna.
-Ha a légynek szíve lenne nem szarna a levesedbe.-röhögtem.
-Hahaha...nagyon vicces.-nevetett gúnyosan.
-Amber tényleg jelentkeznetek kéne elvégre énekelsz,rappelsz és táncolsz. Tuti hogy sikerül.-ölelt meg U-Kwon.
-De nem akarooook.-ellenkeztem mire mindketten kiskutyaszemekkel néztek rám.-Ais. Jó jelentkezzünk. Luna te hívod fel őket!-jelentettem ki.
-Igenis kapitány.-tette kezét fejéhez mint egy katona és már tárcsázta is.
-Annyeonghaseyo. A válogatásra szeretnénk jelentkezni a barátnőmmel.-szólt bele a telefonba. Majd még párat hümmögött és bediktálta a nevünket. 
-2 hét múlva már mehetünk is.
-Hurrá...tudom hogy sikerülni fog mindkettőtöknek.-örvendett U-Kwon.
-És mégis mit fogunk énekelni?-értetlenkedtem.
-Nemtudom. Majd kitaláljuk.-mosolygott barátnőm. Hogy engem mindenre rá lehet szedni a kiskutya nézéssel? Istenem. Na mindegy már mindegy. Meg mit veszíthetnénk.
-Föld hívja Amber-t.-legyezte Luna a kezét előttem.
-A föld kussoljon hamár rávett erre.-vágtam vissza.
-Jólvan na. De nem megyünk el fagyizni?
-Mennyünk. Meghívlak titeket.-húzott el minket U-Kwon.
-Milyen fagyit kértek?-kérdezte U-Kwon.
-Csoki.-vágtuk rá egyszerre Luna-val amin elnevettük magunkat. U-Kwon kikérte a finom csokis fagyikat és leültünk egy asztalhoz ahol ekeztünk beszélgetni a válogatásról.
U-Kwon-nal párpercen belül megettük a fagyit de Luna-nak egy kicsi fagyi félóráig tart.
-U-Kwon...-b˜ögtem oldalba és megbillentettem Luna fagyiját ami az orrára ment.-A fagyi visszanyal. Szószerint.-röhögtük el magunkat.
-Most meghalsz.-keztett el Luna kergetni de elfutottam előle.
-Úgysem kapsz el. Lassú csiga.-öltöttem ki rá a nyelvem. Azomban egy mellkasba ütköztem és a földre estem.
-Aúúú...-fogtam meg a fejem.
-Jesszus Amber. Jól vagy?-futott oda U-Kwon és felsegített a földről.
-Jól persze.
-Ez meg ki volt ez a fogyatékos?-kérfezte Luna.
-Valami hülye szőke fasz.-mondtam.
-Najó mennyünk haza.-fogta meg a kezem U-Kwon.
-Benne vagyok ígyis fáj a fejem. Asszem ledőlök majd szunyálni.
-Én meg megyek gyakorolni és választok egy zenét.-örömködött Luna.
-Én meg...nemtudom mit fogok csinálni. Akkor én megyek tanulni.-nevetett U-Kwon.
-Mi akkor itt is vagyunk. Sziasztok.-köszöntem el tőlük és U-Kown-nak adtam egy puszit a szájára.
-Szervusztok tubicáim.-integetett vissza Luna is.
-Szia anya és apa? Te is otthon vagy? Csoda történt.-mentem oda hozzá megölelni.
-Akkor gondolom ehetünk ma együtt.-jött oda anya is.
-Khm...szerintem nem.
-Miért?-kérdezte anya.
-Mert fáj a fejem és ledőlök aludni.
-Rendben. Szia kicsim.-puszilta meg a homlokom apa.
-Sziasztok.
Felértem a szobámba és letusoltam amitől picit jobban éreztem magam és bedőltem az ágyba.

2013. május 12., vasárnap

8.rész

Utálom ha akkor csengetnek amikor még alszom. Addig kibírják míg felöltözöm. Gyerünk Amber öltözz.-mondogadtam magamban. Teljes 10 percembe telt míg felöltöztem. Gondolom halloták ahogy fel alá járkálok így biztos itt maradt az a valaki. Ismét kopogtattak. Utálom.
-Megyek.-kiabáltam. Vajon ki álhatott az ajtóban....Krystal. Kis kurva.
-Szia...Amber.-úgy látszik fél. Bár féljen is.
-Mit akarsz?-kéreztem flegmán.
-Hát nagyon sajnálom azt a tegnapit és az én hibám volt...U-Kwon elakart küldeni...de akkorsem mentem el....és hát...ez lett belőle.-dadogta.
-Sajnálkozhatsz...inkább meny és lopd el más pasiját...de az enyémmel ne szórakozz mert leszedem a fejed! Értve vagyunk?
-I-igen.-hebegte Krystal.-De kérlek...bocsáss meg...lehetnénk akár barátok is.
-Ezekután....??? Felejtsd el. Soha nem leszek a barátod. Na szia.-csuktam be az orra előtt az ajtót.
Mi a francot képzel magáról ez a ribanc? Hogy csak így egszerűen megbocsájtok? Na arra várhat.
Amint beértem megszólalt a telefonom. Egy SMS. U-Kwon-tól. Az üzenetben ez állt: Jó reggelt szerelmem :3 Mizujs?
Válaszképp csak ennyit írtam: Szia :** Képzeld ki volt itt...Krystal. Bocsánatot kért de elküdtem.
Pár percen belül már érkezett is a válasz: Büszke vagyok rád...Mint mindig :D Figyelj ma hatkor gyere ki a ház elé és majdmutatok valamit. Amúgy nyisd ki az ajtót! ;)
Mi? Minek nyissam ki az ajtót? Mindegy. Ha aztakarja. Kiisnyitottam U-Kwon volt ott egy rózsával a kezében.
-Szia.-köszönt.
-Jesszusom. Gyere be.-hívtam be és adtam egy puszit arcára.
-Tessék.-adta oda a rózsát.
-Úristen. Köszönöm.-csókoltam meg. A virágomat gyorsan beletedtem egy vázába és aztán rohantam U-Kwon-hoz a nappaliba.
-Itt vagyok.-ugrottam az ölébe.
-Érzem.-nevette el magát.
-Hahahaaa...-nevettem gúnyosan.-Nincs kedvem suliba menni.-hajtottam fejem mellkasára.
-Akkor ne mennyünk.-simogatta közben hátam.
-De muszáj. A tanár kinyír minket.
-Hátha van ollója akkor biztos.-nevette elmagát.
-Majd adunk neki.-nevettem énis. Ebben a pillanatban megint kopogtak. Ki a franc már megint?
-Hagyd majd nyitom.-vett ki az öléből U-Kwon.
-Szia. Amber itt van?-hallottam az ismerős hangot. Luna az. Hát még életben van? 
-Igen itt vagyok Luna.-kiabáltam.
-Akkor jöttök suliba?-kérdezte.
-Persze. Megyünk. Csak el pakolom a reggelim.-mentem oda a pulthoz. Gyors elpakoltam és mentem utánuk.
Krystal-t a nap folyamán nem lehetett látni. Remélem elment a francba.



Mindjárt 6 óra. Kiváncsi vagyok mit akar U-Kwon mutatni. Csengettek ez csak U-Kwon lehet.
-Gyere.-kiabáltam.
-Szia. Akkor mehetünk?
-Persze.-mentem ki és fogtam meg a kezét.
-Remélem szeretsz gyalogolni?
-Mi? Miért?-értetlenkedtem.
-Mert hosszabb az út mint a suiig.
-Most csak szivacc ugye?-nevettem.
-Nem.-vágta rá.
-Akkor majd viszel a hátadon. Nem-nem csak viccelek. Azért annyira nem vagyok lusta.
-Tudom.-kócolta össze a hajam.
20 perc kellett hogy oda érjünk. Egy gyönyörű parkhoz értünk. Tele volt fákkal és virágokkal. Még soha nem láttam ehhez foghatót.
-Hát ez gy˜önyörű.-sétáltam a fák között.-Hogy találtál erre rá?
-Ide szoktunk járni amikor kicsi voltam éshát gondoltam megmutatom.-ölelt át hátulról.
-Ez csodálatos.-ültem le sz egyik padra. Jó pár órát elidőztünk a parkban. Bejártuk talán az egészet. Csak aztán kezdett egyre hüvösebb és hüvösebb lenni ígyhát haza kellett mennünk.

2013. május 9., csütörtök

7.rész

Ma úgy döntöttem hogy bocsánatot kérek anyutól vagyis inkább anyunak kéne bocsánatot kérni.
Suli után haza mentünk U-Kwon-nal és összeszedtem a cuccaimat.
-Sok sikert.-bíztatott U-Kwon és adott egy puszit homlokomra.
-Kamsahamnida.-köszöntem meg.
Már az ajtót akartam kinyitni mikor megtorpanok. De vajon mit fognak szólni hogy hirtelen beállítok? Lehet hogy leüvöltik a fejem. Na mindegy, bemegyek.
-Kopogni?-bunkóskodott anyám mikor odajött.
-Persze még a saját házamba is kopogni fogok.-vágtam oda flegmán.
-Mianhae Amber, nemtudtam hogy te vagy az.-jött oda hozzám és szorosan megölelt.
-Anya....megfojtasz a szereteteddel.-toltam el magamtól és mindketten elnevettük magunkat.
-Mianhae. Figyelj Amber....sajnálom azt a múltkorit de a munka..érted ugye?-sajnálkozott anyám.
-Énis boccsánatot kérek a bunkóságom miatt.
-Már megszoktam.-legyintett.
-Hahahaaa...-nevettem.
-Ha már itt vagy mesélhetnél ki is ez a fiú.-böködte a vállam.-Elég aranyos.
-Az is anyukám az is.-sétáltam be a nappaliba és lehuppantam a kanapéra.
-Na mesélj.-jött oda hozzám anya is.
-Mit mondjak?-értetlenkedtem.
-Hol találkoztatok vagy egyáltalán mióta ismered?
-Új fiú volt a suliban szóval ott ismertem meg és pár hete ismerem.
-Szerelem volt első látásra.-mosolygott anyám.
-Igen anya...ahogy mondod..de most mennem kell...este jövök... Szia.-ezzel adtam egy puszit arcára és már mentem U-Kwon-hoz de ami ott fogadott picit sem volt kellemes. Krystal U-Kwon-nal smárol. Ezt én már nem értem honnan tudja az a ribanc hogy itt lakik?
-Ti meg...-zavartam meg őket.
-Amber...-kerekedtek el U-Kwon szemei.-Megmagyarázom.
-Kösz nem...Legyetek boldogok.-ezzel elszaladtam és míg futottam eleredtek a könnyeim. Hogy tehette ezt velem? Minden fiú ugyanolyan szemétláda. Ahogy rohantam Söul sötét utcáin egyre hidegebb lett. És az utcákon egyre furább alakok mászkáltak és gyorsabban kezdtem el futni míg belenem ütköztem valamibe vagy inkább valakibe.
-Héé cica hova ilyen sietősen?-kérdezte egy idegen hang.
-Nem mindegy.-akartam volna elfutni de megfogta a kezem és visszarántott.
-Nem nem mindegy. Nincs kedved játszani?-tolt a falhoz elég erősen amitől felsikítottam. Eleredtek a könnyeim de amikor az idegen férfi a földre zuhant kissé meglepődtem.
-Mi a francot képzelsz magadról?-kérdezte a férfi. Amikor megláttam megmentőm meglepődtem. U-Kwon volt az.
-Húzz a csajomtól!-kiabált rá. És ezzel inkább el is ment.
-Jól vagy?-aggodalmaskodott.
-Jól..csak a hátam fáj.-fogtam meg az említett testrészem.
-Elviszlek orvoshoz.
-Nem kell. Rendbe jövök. De kérlek most menny el.-küldtem el de nem tágított.
-Kérlek bocsáss meg.-ölelt át.-Adj még egy esélyt.-picit hezitáltam de megöleltem.
-De több ilyen ne legyen.-mondtam.
-Soha.-jelentette ki és megcsókolt.
-De kérlek. Mennyünk haza mert megfagyok.-erre ő levette a pólóját és rám terítette.
-Köszönöm.-fogtam meg a kezét.
Az utcán csendben sétáltunk. Felénk már nem mászkáltak fura alakok.
Nemsokára oda értünk a házhoz és elköszöntünk egymstól. Amint beértem a házba azonnal belehuppantam az ágyamba és már aludtam is.

2013. május 3., péntek

6.rész

Reggel arra keltem fel hogy süt a nap a szemembe. Hogy lehet már ilyen világos? Lemásztam az ágyról csigalassúsággal és megnéztem hogy hány óra van. Már elmúlt 9. Mi? Basszus elaludtunk.
-U-Kwon kelj már fel!!!-kezdtem el keltegetni.
-Mivaaan???-morgolódott.
-Elkéstünk.
-Mi?-nyíltak tágra a szemei.
-Jól hallottad. Menny öltözni. Most 5 perc alatt kész lettem. Máskor félórát szoktam készülődni. Mikor elkészültünk egészen az iskoláig rohantunk. Én viszont az ajtó előtt megtorpantam.
-Mi a baj Amber?-kérdezte U-Kwon.
-Nincs kedvem bemenni.
-Ne legyél lusta.-ekkor közelebb lépett hozzám kezét a derekamra helyezte és megcsókolt. Milyen ügyesek vagyunk az iskola előtt csokolózunk pont mikor késésben vagyunk. Áhh kit érdekel.
-Najó mostmár tényleg mennyünk.-tolt el magától.
-Najó.-erőtvettem magamon és bementem énis. Lassan és csendben sétáltunk végig a folyosón nehogy meghalljanak minket. Mikor az osztályunkba értünk illedelmesen elnézést kértünk és meghajoltunk, azonnal a helyünkre ültetett minket a tanár. Csodálkoztam hogy nem szólt semmit.
-Hej, Amber....mi történt?-kérdezte Luna.
-Csak elaludtunk.
-Persze. Énis azt mondanám.-kezdett el mosolyogni mire én oldalba bögtem amire ő cak feljajdult.
-Kuss.-szóltam oda neki.
Meg pillantottam az új csajt vagyis Krystal-t aki óriási szemekkel bámulta U-Kwon-t. Ha hozzá mer érni vagy akár megöleli annak a csajnak annyi.

*szünet*

Lunaval kikellet mennem a folyosóra hogy szóról szóra mindent elmeséljek neki.
-Komolyan megcsókolt?-kezdett el örömködni.
-Igen. Méghozzá itt az ajtóban.
-Miért nem voltam ott.-konyult le a szája.
-Azért nem kell mindent látnod.-kezdtem el mosolyogni.
-Nem is akarok.
-Kuss.-mondtam neki ismét, ekkor becsengettek és mikor beléptim mit látok a kis Krystal teljesen rámászott U-Kwonra. Najó aláírta a halálos ítéletét. Lassan nyugodtan oda sétáltam majd mikor oda  értem egy hatalmasat rácsaptam a padra amitől a kis Krystal igencsak megijedt.
-Na ide figyelj te kis ribi...ha mégegyszer rá mászol a pasimra neked annyi. Értve?-mondtam nyugodtan és gúnyosan mire csak egy aprót bólintott. És remélem hogy ez többször nem fordul elő.
-Jól mondtad Amber...tényleg nem szimpi a csaj.-suttogta nekem U-Kwon.
-Mondtam én.
Elkezdődött a következő óra. Megint ellenőriztem Krystal-t demár rá se mert nézni U-Kwon-ra.


-Amber jól megmondtad Krystal-nal.-nevetett Luna mikor már sétáltunk hazafelé.
-Büszke vagyok rád.-kulcsolta össze ujjainkat U-Kwon.
-Tudom.-kuncogtam fel.
-Akkor sziaztok aztán majd vigyázzatok.-kacintott Luna.
-Szia.-köszöntünk vissza egyszerre.
-Mit fogunk csinálni?-kérdeztem.
-Én enni.-jelentette ki mosolyogva U-Kwon.
-Azt énis.-futottam be gyorsan a házba. Gyorsan megettük a maradék kimchit aztán lehuppantunk tévézni. 
-Megyek zuhanyozni.-keltem fel gyorsan.
-Aztán megyek énis.
10 perc alatt megvoltam és leis feküdtem. Elis aludtam azonnal.