10.rész

-Amber gyere enni!-kiabált fel anya. Igen most is épp gyakorolok. Már rohadt ideges vagyok holnapután lesz a válogatás. 
-Megyeeek.-rohantam le a lépcsőn.
-Már épp ideje. Jóhogy kimozdulsz a szobádból.
-Jólvan na. Nem szeretnék nagyon besülni.-nevettem.
-Nem fogsz, ügyes leszel mint mindig.-kócolta össze apu a hajam.
-Jaaaaj a hajam.-nyavajogtam amin mindenki elkezdett nevetni.-Najó, együnk már mert éhen halok.
-Hozom-hozom.-mondta anya és hozta a kaját.

***
-Najó, nekem elég volt. Megyek fel.
-Már megint?-kérdezte anya.
-És mit csináljak?
-Mondjuk hívd fel Luna-t vagy U-Kwon-t.
-Jó anya. Majd ha lesz kedvem.-intettem neki és felmentem a lépcsőn. Mikor beértem a szobámba ledőltem az ágyra abban a hitben hogy nem fogok elaludni. Persze biztos nem.


Csak arra kezdtem el ébredezni hogy valami csikizi az arcom de mivel a látásom ilyenkor nem a legjobb hát nem láttam semmit.
-Mmmm..-kezdtem el nyújtózkodni.
-Jó reggelt álomszuszék.-hallottam az ismerős hangot. Mi? Mikor jött ide?
-Te meg mikor jöttél ide?-értetlenkedtem.
-Talán most? De ha akarod akkor mehetk.-kelt fel de én keze után kaptam amitől ráesett az ágyre.
-Csak mondtam te hülye.-csaptam mellkasára.
-Igen.-húzta gonosz mosolyra száját és elkezdett csikizni.
-Neee U-Kwon.....l-léégyszives.-sikítoztam ami következtében anyáék bejöttek.
-Mi a bajod Amber?-kérdezte anya.
-Csikiz ez a hülye.-csaptam megint mellkason.
-Te meg versz. Feljelentelek bántalmazásért.-kulcsolta összekezeit U-Kwon.
-Mint a defektduó.-nevetett anyám.
-He?-vágtam hülye fejet.
-Semmi. Inkább folytassátok egymás gyilkolásával.-ment ki anya.
-Már nem gyilkoljuk egymást oké?
-Jó-jó. Na és hogy állsz a táncal?-érdeklődött barátom.
-Hááát..jól.-mondtam mosolyogva.
-Gondoltam. Ígyis-úgyis felvesznek.-karolta át derekam.
-Nem biztos.-hajtottam le fejem.
-De biztos.-elmosolyodtam majd megöleltem és adtam egy puszit szájára.-És mikor is lesz a válogatás?
-Holnapután.
-Akkor még lesz időd gyakorolni.-simogatta meg fejem.
-Naaaa...mindenki a hajamt buzerálja.-igazítottam meg.
-Jó akkor többet hozzád sem érek.-húzódott arrébb.
-De...naaaa.-nyafogtam megint.
-Jó csak vicceltem.-nevette elmagát majd ismét mehcsikizett amitől kifeküdtem az ágyra.
-Meg akarsz halni?-kérdeztem egy ördögi mosoly kíséretében.
-Még fiatal vagyok a halálhoz.-dőlt le mellém.
-Hát...nem is annyira.-röhögtem el magam.
-Hát kössz.-fordult el.
-Na-na csak vicceltem.
-Hát nem mondod?-fordult vissza.
-De mondom.-pusziltam szájon amiből végül csók lett.
-Khm...-köszörülte meg valaki a torkát amitől gyorsan felkaptuk fejünket.-Megzavartam valamit?-kérdezte apa.
-Áááá....dehogyis.-mondtam gúnyosan.
-Akkor jó. Gyertek vacsorázni.
-Hát én akkor megyek is. Majd holnap találkozunk.
-Mi? Nem mész sehová.-kaptam keze után.
-De miért?-vágott olyan "most mivan?" fejet.
-Mert teis jössz vacsizni.
-De...
-Nincs de.
-Jó megyek.
-Na azért.-fogtam meg kezét és húztam magam után.
A vacsi azzal telt hogy anyáék faggatták U-Kown-t meg minden. Szegény. Sajnáltam őt.
-Akkor holnap találkozunk. Szia.-köszönt el barátom és adott puszit arcomra. Ezek után még felmentem és gyakoroltam mert egyre idegesebb leszek.